Sztankay András dr.

Csékén (Zemplén vm., ma Lácacséke) született 1895. október 2-án Sztankay Endre és Laurischin Mária gyermekeként.

Érettségit az Ungvári Főgimnáziumban szerzett. Teológiai tanulmányait Ungváron (1914–1918) végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán doktori címet szerzett (egyháztörténelem és kánonjog, 1931).

Miklósy István megyéspüspök Máriapócson szentelte a Hajdúdorogi Egyházmegye papjává 1920. július 20-án.

Sátoraljaújhelyen hitoktató-s.lelkész (1920–1921), Bodrogolasziban h.lelkész (1921–1932), Budapest Rózsák terén s.lelkész (1932–1940), Budapest-Budán parókus (1940–1970). 1970-től nyugdíjas. Püspöki tanácsos (1941), tb. kanonok (1966).

1978. szeptember 2-án Székesfehérváron hunyt el, sírja Budapesten a Farkasréti temetőben található.

Felesége: Smóling Sarolta (†1973), gyermekeik: Klárika (1920), András (1921), Tibor, Tamás, László (1925), Ágnes (1933), István (1936).

 

Gyermekei, Sztankay István és Bojárné Sztankay Ágnes visszaemlékezéséből:

Dr. Sztankay András, a Szt. Flórián templom parochusa volt 1940-1970 között. A Görög Katolikus Egyház egykori, illetve még élő hívei szerint egész életét az önzetlen, áldozatos munka, az elhivatottság jellemezte. Köztudott róla az is, hogy egyházi tevékenysége mellett, igaz honpolgárként a meg nem alkuvás jellemezte az egymást váltó fasiszta, illetve kommunista diktatúrák nehéz éveiben. Szolgálatát a huszadik század legsötétebb évtizedeiben végezte. A II. világháború évei során keresztlevelek kiadásával, valamint négy család esetében bujtatással számos üldözött (zsidó, vagy zsidónak tekintett) magyar honfitársat bujtatott.

„Az ostrom levonulását követően a Főváros egységes szempontok alapján összeállított körkérdést intézett a kegyúri templomok kezelőihez. Templomunk plébánosa, dr. Sztankay András (Sztankay István színművész édesapja), püspöki tanácsos jelentette: - a németek a sekrestye egyes berendezési tárgyait többek között a kályhát (!) tették tönkre, és a pincéből elvitték a misebort; - a nyilas uralom idején károkozás nem történt; -a tüzérségi és légiharc következtében a torony déli oldala, az építészeti elemek, és a homlokzati szobrok jelentősen megsérültek. A tetőcserepek lerepültek, az ablakok betörtek, a főbejárati kapu és az összes ajtók tönkrementek. Megsérültek a csillárok, freskók, a főoltárképet a légnyomás kitépte keretéből; - a templom február 12-én, 14 órakor szabadult fel - írja a plébános. "Rablások, fosztogatások következtében eltűnt egy ezüst-aranyozott kehely és patena csillaggal, 3 miseornátus, 6 drb miseing, 8 különböző vászon oltárterítő, 4 fekete posztó ministráns ruha, 2 kék és 1 piros posztó ministráns ruha, két keleti oltárszőnyeg, kézi-és imakönyvek, valamint 5 darab fekete gyász selyem-klott oltártakaró".

Az 1945. november 30-án kelt kárjelentés szerint a Főváros már 1 millió pengőt költött a templom helyreállítására. Az eltűnt kegytárgyak, egyházi textíliák pótlása 15-20 ezer pengőbe került volna, "ma több millió pengőt jelent". A háborús károk ellenére Sztankay plébános a németek kiűzése után két nappal megkezdte papi szolgálatát a templomban.”

Az ötvenes években – tekintettel a templomkertben nyugvó nagyszámú II. világháborús áldozatra, részükre - keresztet állíttatott.

A Rákosi éra során két ízben is megjárta az Andrássy út 60-at.

A hatvanas évek során a templom teljes műemléki feltárását és felújító munkálatait irányította.

Dr. Dudás Miklós püspök kísérőjeként személyesen részt vett Rómában a II. Vatikáni zsinaton 1965-ben. Munkásságát kanonoki címmel jutalmazta az egyház a ’60-as években.

Temetése 1978 szeptember 12-én a budapesti Farkasréti temetőben történt, (Parcella: 13/III, 1. Sor, 8.sír, lejárat éve: 2028) 

 

Az ungvári szeminárium első- és másodéves hallgatói 1915/16-ban

Felső sor balról jobbra: Turzán József, Sereghy János, Makaveiu Mihály, Szklár Jenő, Szemerszky János, Mitró János, Zseltvai István, Legeza István, ismeretlen, Manajló Pál, Bihon Miklós, Volovcsák (Turányi) Miklós, Mikuláninecz Gyula, Midlik György, Ruttkay Sándor, Bába Miklós

Középső sor: Német János, Boka Miklós, ismeretlen, Kempó József.  Alsó sor: Födeles Elemér, Suba Mihály, Sztankaninecz (Sztankay) Endre, ismeretlen, Ivaskó György, Federkó János, Szokol János, Barna Miklós

 

Az egykori egykori ungvári kispaptársak 1927 körül

Balról jobbra: Szemerszky JánosSztankay AndrásSzklár JenőTurzán József, Bába Miklós, Mitró JánosBodnár Béla és Ruttkay Sándor

 

Csoportkép a papszentelés után a Központi Papnevelő Intézetben 1953-ban

Balról jobbra: Nagy Béla, Budapest-Rózsák terei parókus, Galla Ferenc, a KPI rektora, Körte Ferenc,  Bacsóka Pál, Fodor István, Dudás Miklós megyéspüspök, Mosolygó MarcellKriskó György, Sztankay András Budapest-Budai paróchus, Tótin Pál káplán

 

 

Az egykori ungvári kispaptársak 1964-ben. Ülnek balról jobbra: Bába Miklós, Mitró János, Bodnár Béla és Szemerszky János,  állnak: Turányi (Volovcsák) Miklós és Sztankay András.